2010. május 15-én leplezték le azt az emlékművet Csengersima külterületén, amelyet a negyven évvel ezelőtti árvízben megsemmisült település, Nagygéc emlékére emeltek a szatmári községben.
A magyar-román határ közelében, Szatmárnémetitől néhány kilométerre fekvő, Szamos menti település 1970 májusában írta be magát a történelembe. A Tisza-Szamos völgyére bezúduló árhullám teljesen megsemmisítette Nagygéc mellett a környező Garbolcot, Kishódost, Nagyhódost és Komlódtótfalut is. Az összesen negyven víz alá került községben 5200 ház omlott össze.
A katasztrófa miatt mind a 749 nagygécit kitelepítették, az épületek közül csak az Árpád-kori templom és a magtár maradt épen, a vályogházakat szinte teljesen elmosta a víz. Az akkori tudósítások szerint az emberek a fákon, az összeomló házak tetejére mászva, imádkozva várták a csónakokat, hogy a puszta életüket mentsék; minden ingóságukat elnyelte a víz, állataik pedig az áradásba fulladtak.
A lakosság később sem térhetett vissza otthonába, mivel az árvíz után meghozott minisztertanácsi rendelet értelmében - árvízvédelmi indokkal - teljes építési moratóriumot vezettek be a településen. Nagygécet ezután közigazgatásilag a közeli Csengersimához csatolták, jelenleg pedig zártkertként funkcionál. Hivatalosan két lakosa van.
A falu újjáélesztésére, emlékének ápolására a hajdani lakosok és a településhez kötődő környékbeliek és szimpatizánsok létrehoztak egy közhasznú egyesületet, amely 2009-ben rendezte meg első alkalommal az egykori település hagyományőrző emléknapját.
A tavalyi eseményre több mint ötszáz, az ország több részére elszármazott nagygéci látogatott el, idén pedig közel 1500-an emlékmű avatásával tisztelegtek az árvízben elpusztult településük előtt.
A monumentális, magánemberek pénze és munkája segítségével felépített emlékmű ünnepélyes átadására a község egykori temploma mellett kerül sor. Az árvízi emlékhelyen elhelyezték Nagygéc névtábláját, amelynek minden betűjét egy-egy oszlop tartja. Az ünnepségen leleplezték azt a gránittömböt is, amelyre a Nagygécet elhagyó emberek nevét és a Kormorán együttesnek az elsodort falu emlékére írt dala néhány sorát vésték fel. A tájjellegű ételek kóstolása mellett az egész napos kulturális programban színházi előadások, népzenei együttesek szórakoztatták a látogatókat, de helytörténeti kiállítást, szatmári huszárok felvonulását, kézműves- és lovasbemutatót egyaránt megtekinthettek a rendezvényre kilátogatók.
