Elég baj az, ha valakinek vélt, vagy valós rangját a párttagkönyvének sorszáma adja. Ha valakinek az életében ez a legnagyobb elért, felmutatható siker. Ha valaki erre hivatkozik, mikor fenyegetőzés közben ki akarja fejezni, milyen nagy ember is ő! Ha valaki úgy gondolja, hogy szellemi és erkölcsi fölénye származik az 5-ös sorszámú párttagkönyv birtoklásából. Ha úgy gondolja, hogy ez feljogosítja arra a hangvételre, amit megenged magának.
Lehet növelni ebben a gyönyörű magyar rögvalóban a népszerűséget egy darabig a kicsinyes és bosszúálló stílussal, de ha valaki újságírónak tartja magát, akkor hosszabb távon a tisztességes emberi hangnem a kifizetődő.
Elszámoltatás, leszámolás, fenyegetés.
Elhiszem, hogy piszkálja a magánember magáncsőrét, ha a következő szövegkörnyezetben dicsérik: „Nem tesz nekik jót, ha olyan buliban vannak, ahol jelen van a Bayer Zsolt is.”
Egyem az érzékeny, fenyegetőző magánlelkét!
Felőlem a nevére is írathatja Kovács Lajost, Nagyecsed polgármesterét, de lassan mondom, hogy Zsóti is megértse:
A szavak egymás utáni pakolása, ami látszólag értelmes mondatokat eredményez, az még nem újságírás. Az csak magánfirkálgatás.
