Sok helyen megfordultam már Szatmárban, Beregben, és az ország számos területén. Szeretek betekintést nyerni különböző rendezvények világába. Talán az egyik legfontosabb programom egy rendezvényen az, ha már a köszöntőnél is ott vagyok! Sok minden leszűrhető azokból a mondatokból, többek között mentalitás, rátermettség, érzékletesség, emberség, idea.
Megesett, hogy elméláztam…….. a XII. Kuruc napi rendezvény megnyitóján nem tudtam ezt megtenni, nem volt alkalmam teret engedi érzéseimnek.
Nem volt valami hosszúra sikeredett történet, viszonyítási alapom már volt, így visszaemlékezve az egészre: inkább tűnt központi kommunikációs panelek pufogtatásának, mint a rendezvénynek tiszteletet adó beszédnek. Nem azért megy el senki sem nézelődni, részt venni, hogy primitív agymosást hallgasson.
Már első mondata szöget ütött fejembe, amely így hangzott:
„A magyarokat először koldussá kell tenni, majd katolikussá, legvégül németté”.
Egyből beletrafál a lényegbe, a gyomrot forgató igazságba. És tényleg……szinkronba van a mai magyarországi helyzettel.
Első része tökéletesen igaz, a kormány megválasztása óta egyre több a nincstelen, nélkülöző ember, egyre több az olyan, aki koldusból lett koldus. Először koldussá lettünk. Három év leforgása alatt, elszegényedtek az emberek, a középréteg eltűnt, mindenki adós. Sokan nem tudták fizetni a hitel részleteit, állásuk mellett házuk is veszélybe került vagy már el is veszítették azt.. Sok embernek már nincs jövedelme, mivel elveszítette állását, - vagyis van a 22.800 forint szociális segély amelyet bizalommal ajánlok megpróbálni az egész bagázsnak-, így nem tudta hitelét fizetni, sőt eljutott arra a szintre, hogy rezsijét sem tudja már fizetni, így kikötötték gáz, víz és villanyóráját. Elsőként ők azok, akiknél már a rezsicsökkentés sem segíthetett. Másnál sem nagyon, mivel óriási rezsiköltség szükségeltetik ahhoz, hogy jól meglássuk a tíz százalék csökkentést. A pénz kevés, így inkább nem fűt megfelelően, nem világít, van akinek csak zsíros kenyérre jut de jobb esetben pirítósra.
Koldussá kell lennünk…. Valóban? Nem ezt akarjuk!
Ha ezt prédikálta a képviselő– mivel, ha utalt erre, valószínű, hogy így is gondolja – akkor megkérdezhetik a szatmári emberek, hogy milyen célt tett maga elé eme térség felemelkedése érdekében? Mert a cél megjelölése nem koldussá tevés volt anno. Vagy közben ekkorát változott?
Dunán innen kuruc, Dunán túl labanc?
Általános.és közép iskolai történelem tanulmányaimra visszaemlékezve, egy - két fogalom még bevillan. Közte van a kuruc és labanc szavak is. Mivel a kurucok a magyar nép függetlenségéért, szabadságáért harcoló hajdúk voltak, akkor a kis kurucaink szabadságért, tágabb értelemben a nélkülözés megszűnéséért, sajtószabadságáért, nemzeti összetartozásért, jobb létért, éhező gyermekek megmentéséért, új munkahelyekért, igazságosabb adózásért, stb. harcolnak? Nem hinném, nem hisszük! Ha harcolna az érdekeinkért, akkor most Szatmárban egy közmunkaprogram lezárása utáni napon, nem kellene tolongani, nem kellene „ölni” egymást egy sorszámért a munkanélküli kirendeltség előtt. Nem azért tolonganak, mert nincs idejük, hanem azért az egy napi szociális segélyért is, amelyet elveszíthet, ha az nap nem kap sorszámot sem!
Na és a labancok?
Régen magyar főurak voltak, akik a bécsi udvart szolgálták ki. Ma mit is csinálnak ezek a „főurak”? Kiszolgálják a legfőbb vezetést. Gombot nyomnak szolgaian, úgy, ahogy parancsolják és úgy hogy saját érdekeiket szem előtt tartják, csak közben elveszítik saját személyiségüket.
Fejlődés…. Többektől megkérdeztem, számára mit jelent az a szó, hogy fejlődés? Egy egyszerű szatmári embernek a fejlődés szó magában hordozza a munka fogalmát. „Ha van hol dolgozni és van a tisztességes munkám után tisztességes fizetésem, akkor fejlődik a családom, van miből élni, kedvteléseknek eleget tenni. De a közmunka, nem munka, abból semmire sem futja.
Én nem érzékelem a fejlődést Szatmárban, ezért következtetek arra, hogy maguk nem kurucok, de annál jobban labancok! A mai labancok, vagyis a pénzemberek, hatalmat kapó sármjukat mára elvesztett emberek célja nem a magyar nép felemelkedése, segítése, hanem nyomorba tiprása, emberi méltóságának elvétele, megalázása.
Esze Tamás nagyszerű vezért volt, aki híveivel együtt összefogtak az elnyomás ellen!
Ma sem lenne máshogy a helyzet! Minden embernek van célja, van álma. Kinek nagyobb, kinek kisebb, de mindenki becsületesen és hűségesen ragaszkodik hozzá!
Ragaszkodik az utolsó percig, és reménykedik….. de nem retten meg az őt üldöző zsarnokoktól!
