Közfoglalkoztatás ’2011
Nemzeti elszegényedés 2011, ahogyan én látom………..
„Út a munkához” program
• Nem értékteremtő munkára, hanem csak létszámemelésre ösztönzött.
• Alultervezték a forrásait, finanszírozhatatlan a rendszer.
• Nem számol a térségi munkaerő-piaci különbségekkel.
• Nem javítja az elhelyezkedést – nem a munkához vezet.
• Sokan egyáltalán nem jutottak munkalehetőséghez.
• Csak a béreket és járulékokat finanszírozták – a dologi költségeket nem.
Dr Czomba úr úgy látja, hogy meg kellett szüntetni az „Út a munkához programot”, mert „Nem értékteremtő munkára, hanem csak létszámemelésre ösztönzött”.
Ugyanakkor a másik gondolatában már úgy fogalmaz, hogy „Sokan egyáltalán nem jutottak munkalehetőséghez”.
Nem értem, ha csak létszámemelésre ösztönöz és sokan nem jutottak munkához, akkor a jelenlegi rendszerben, ami ezzel ellentétes, akkor hogyan tudnak többen munkához jutni? Ellentmondás már az első pillanatban, és ez csak a kezdet.
Miért baj az, ha egy ilyen elmaradott térségben, mint a mienk, sok embert tudunk bevonni a foglalkoztatásba, ahol munkahelyek nem létesülnek, hanem üzemek zárnak be?
Ezek az emberek honnan biztosítsák a családjuk számára a megélhetést.
Ezt a problémát önnek pontosan ismernie kell, hiszen innen, a Beregből származott el.
Ön Munkaügyi kirendeltséget vezetett az elmúlt kormány alatt Vásárosnaményban.
A térségi munkaerő különbségekről: a szatmári, beregi embereknek lehetetlen munkahelyet találni. Persze ma a XXI. században már nincsenek távolságok, érvelésük szerint, ám emlékszem, amikor Gyurcsány Ferenc a munkaerő mobilitását említette, azt önök isten ellen valónak ítélték. Persze változnak az idők, változom én is….. és önök is!
Csak a béreket és a járulékokat finanszírozták. Valóban így volt, ám lehetett pályázni hazai forrásokra, amelyeket a közmunkára lehetett fordítani, eszközökre, anyagokra, tehát értelmes munkát lehetett végeztetni a településeken.
A Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja ’2011
Célok:
• Minél több munkanélküli dolgozzon.
• Csökkentsük az önkormányzatok terheit, egyszerűsítsük az eljárásokat.
• Finanszírozzunk dologi kiadásokat is, ezzel adjunk lehetőséget önkormányzati projektek, jó gyakorlatok megvalósítására.
• Kapjanak kulcsszerepet a munkaügyi kirendeltségek a közfoglalkoztatás működtetésében.
• Támogatottként jelenhessenek meg a kis és közepes vállalkozások.
• Folytatjuk, ami bevált: az országos közmunkaprogramok segítenek a nemzetgazdasági célok megvalósításában, vagy ott, ahol gyors segítségre van szükség (árvíz, újjáépítés).
Nézzük a célokat!
„Minél több munkanélküli dolgozzon”
Jól hangzik, ki kell mondjam, hogy igaz! Valóban több ember fog dolgozni. Csak ez a statisztikának jó, az itt élőknek nem, hiszen a foglalkoztatásban csak a bérpótló juttatásban (BPJ) vehetnek részt, ellentétben az „Út a munkához programmal szemben”, és a mi a legfontosabb, döntő többségüket részmunkaidős, 4 órás, rövid időtartamú programokban lehet foglalkozatni.
Fontos megemlíteni, hogy egy családból csak egy ember részesülhet a BPJ-ben, tehát azt jelenti, hogy minden munkanélküli családból csak egy személy részesülhet ellátásban: vagy a BPJ (28.500.- Ft/hó) 8 hónapon keresztül, és maximum 4 hónapi foglalkoztatás (nettó 31.750.- Ft/hó).
Az is elgondolkodtató, hogy 3.250.- Ft-tal több a bér, mint az ellátás. Ezért a különbözetért aztán lelkesen dolgoznak majd, vigyáznak a rájuk bízott eszközökre…
Az elmúlt időszakban a munkanélküli családok esetében, amikor a rendelkezésre állási támogatást (RÁT) is csak az egyik családtag kaphatta, megoldható volt, hogy az egyik teljes munkaidőben volt foglalkoztatva, míg a másik fél a RÁT-ban részesült.
Ma, az önök döntése alapján, ezt már nem lehet megoldani. Ezek alapján az új szabályozás hatására a családok 2011-ben a 2010. évi juttatásnak és bérnek csak a 33 %-val számolhatnak, ha esetleg olyan szerencsések voltak, hogy mindketten dolgozhattak a pazarló programban, akkor még rosszabb a helyzetük, hiszen az ellátások 33%-ról 25%-ra csökken.
Be kell látnom a többség akarata előtt fejet kell hajtanom, hiszen erre kaptak felhatalmazást a választóiktól.
„Csökkentsük az önkormányzatok terheit, egyszerűsítsük az eljárásokat”
Tájékoztatón elhangzott, január 3-án már lehet kiközvetíteni az új rendszernek megfelelően a közmunkásokat. Most február 4-e van, az „egyszerűsített eljárású” pályázat már rég beadva, ám határozat még nincs, tehát közmunkás sincs.
Egyszerűbb eljárások és terhek?
Az elmúlt évben az önkormányzat megkötötte a munkaszerződést, és már mehetett is a munkavégzés. Ha azt egyszerűsítésnek lehet nevezni, hogy pályázni kell, melyhez csatolni kell aláírási címpéldányt, APEH igazolást, foglalkoztatási tervet, akkor tényleg egyszerűsödött…..
És mi lesz azokkal a településekkel, ahol esetlegesen az önkormányzatnak köztartozása van, és nem kap nemleges adóigazolást?
Ott nem lesz foglalkoztatás?
Büntetjük a lakosságot, mert az amúgy is nehéz helyzetben lévő önkormányzatnak nincs pénze?
Ezt is akartuk?
„Finanszírozzunk dologi kiadásokat is, ezzel adjunk lehetőséget önkormányzati projektek, jó gyakorlatok megvalósítására.”
Jól hangzik.
A gyakorlatban nem így működik: a teljes munkaidős, hosszú időtartamú pályázat esetében el kell dönteni, hogy a kifizetett bér 80%-t igényeljük támogatásként és a fennmaradó 20 %-ot dologi kiadásra, vagy pedig a bérek 100%-t, de akkor nincs dologi támogatás.
Ki az a munkáltató ma a térségünkben aki a 80-20%-os megosztást választaná? Akkor itt hol a dologi támogatás?
A rövid időtartamú részmunkaidős foglalkoztatásnál már nincs választás, ott bizony a bértámogatás (95%) és a járuléktámogatás (50%-nak a 95%-a) összegének 5% azaz öt százaléka lehet.
Ez az összeg írd és mond: 8.463.- Ft egy főre levetítve a foglalkoztatás időtartamára.. Na ebből lehet értelmes munkát végeztetni!
A nemzeti közfoglalkoztatás kiegészítő támogatási rendszere
A RÁT helyett – Bérpótló Juttatást (BPJ) folyósítunk
• A rászorultságot a szociális helyzet alapján az önkormányzat állapítja meg.
• 20 %-os önrésszel folyósítja a juttatást annak a munkaképes rászorulónak, aki nincs munkában.
• Ez a juttatás nem segély!
Állami elvárások:
• A munkát képzettségtől függetlenül el kell vállalni.
• 2011-ben legalább 30 nap munkaviszony igazolása.
• Rendezett lakókörnyezet
Mondhatnám, hogy no komment, mert magáért beszél, de nem bírom ki!
„A rászorultságot a szociális helyzet alapján az önkormányzat állapítja meg” mondja, aztán gyorsan leszögezi, hogy ez a juttatás nem segély!
Akkor mi?
Nem sz*r, csak kaka.
A 20%-os önrésszel az amúgy is nehéz helyzetben lévő önkormányzatokat tapossa a sárba. Nem elég, hogy a 2011-es költségvetésben 50 milliárd forinttal kapnak kevesebbet az önkormányzatok, most még ezen ellátásokhoz is 4 szeresét kell hozzátenniük az előző évekhez képest. 2010-ben a RÁT összege szintén 28.500.- Ft volt havonként, ám az önkormányzatok saját ereje a mostani 20%-al szemben csak 5 % volt.
Az állami elvárások pedig egyszerűen gyomorforgatóak!
A munkát képzettségtől függetlenül el kell vállalni. Érdemes tanulni?
Képzeljük el azt a helyzetet, amikor egy pedagógus, esetleg volt iskolaigazgató kerül olyan helyzetbe, hogy a településen melyen vezető volt árkot takarít, szemetet söpröget. Ettől megalázóbb dolgot el sem tudok képzelni.
Hab a tortán a rendezett lakókörnyezet, mint feltétele a folyósításnak. Mit nevezünk rendezett lakókörnyezetnek, mi az etalon?
Kik fognak ítélkezni egy porta és annak gazdája fölött?
Akin van sapka, vagy akin nincs sapka, kié lesz a tiszta udvar, rendes ház?
Lovászy Károly A négy fekete ló című versének sorai jutnak az eszembe:
Lovat akartam gyermekkoromban,
Csak kérni kellett s hozták már nyomban.
Alighogy kértem, már ott volt a ló,
Kicsike, mézeskalácsból való.
És én mégis sírva fakadtam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam.
