Tisztelt polgármesterek, tisztelt önkormányzati képviselők!
Bizonyára tájékozottak Önök is, tudnak róla, hogy a parlamenti választásokkor kétharmadot szerzett többség állami fennhatóság alá kívánja vonni az Önök iskoláját is.
Tudjuk, sokan örülnek annak, ha leveszi valaki a vállukról a fenntartás terheit. Mégis kérjük Önöket, nézzenek túl a ma nehézségein!
Kérjük Önöket, hogy gondolják át!
Válasszanak:
- A településükért tenni akaró képviselőként kerülnek be a helyi emlékezetbe, akik mindent megfontolva cselekednek az emberekért?
- Vagy olyan megvetett személyekként, akik a tiszteletdíjért ülnek a településüket irányító (?) testületben?
Azt se feledjék, ahol megszűnik az iskola, ott elnéptelenedik a település. A fiatalok iskola nélkül nem telepednek le, elvándorolnak, képviselőtestületre sincs szükség ilyen településen!
Gondolatébresztésként bemásolom egy olyan testület/polgármester felhívását, akik a településük érdekében dolgoznak.
Kérjük, csatlakozzanak és tegyék Önök is a dolgukat!
Gárdonyi Géza Általános Iskola államosítása elleni tiltakozás
A Rákóczi út 1-3 szám alatt épült, 6 tantermes iskolát 1956. november 25-én vett birtokba a tanulóifjúság. Az épület szolgálati lakásait folyamatosan, igény szerint alakították át tantermekké.
1989-ben 4 új tanteremmel és tornateremmel bővült az iskola. Az építkezésen a sződligeti emberek kétkezi munkával, tégláról-téglára építették fel a falakat. 2002-ben az udvarán lévő szolgálati lakásból került kialakításra a számítástechnika szaktanterem és a könyvtár szintén rengeteg társadalmi munkával. 2005-ben pályázati pénzből felújításra kerültek a vizesblokkok, a régi iskolarészen, pedig az ablakok és a bejárati ajtó. A pályázati pénz önrészét a sződligeti adófizetők adták össze!
1989-ben 4 új tanteremmel és tornateremmel bővült az iskola. Az építkezésen a sződligeti emberek kétkezi munkával, tégláról-téglára építették fel a falakat. 2002-ben az udvarán lévő szolgálati lakásból került kialakításra a számítástechnika szaktanterem és a könyvtár szintén rengeteg társadalmi munkával. 2005-ben pályázati pénzből felújításra kerültek a vizesblokkok, a régi iskolarészen, pedig az ablakok és a bejárati ajtó. A pályázati pénz önrészét a sződligeti adófizetők adták össze!
Vajon mire gondoltak a választók 2010-ben, akkor, amikor képviselő-testületet választottak?
Arra, hogy meg kellene oldani a településen élő gyermekek mindennapjait, jó iskolát teremtve részükre, összekapcsolva a nevelést és az oktatást a sporttal, a művészettel, a művelődéssel! Arra, hogy kell találni egy jó iskolaigazgatót, aki összefogja a pedagógusokat, megszólítja a szülőket, közösséggé formálja a gyermekeket, együtt él, együtt gondolkozik a község, a város, a kerület lakosaival! Vagy arra adtak felhatalmazást a megválasztott képviselő-testületnek, hogy a község gondjait bízza rá az államra? Sorsdöntő időszak előtt állunk! Nyílt titok, hogy a Kormány úgy gondolja, jobban tudja az érintett közösségnél, mire van szüksége az ott élőknek. Úgy gondolja, el tudja dönteni helyettük, hol működjön iskola, hol lehet bezárni az egész iskolát vagy az iskola felső tagozatát. El tudja dönteni azt is, ki alkalmas igazgatónak, ki foglalkozzon a községben élő gyermekekkel. Mert a Kormány államosítani akarja a községek, a városok, a fővárosi kerületek iskoláit. Az államosítás azt jelenti, hogy a közösségi vagyont ingyenesen állami tulajdonba veszik, az iskolát pedig - ha nem zárják be - a kormányhivatal alá rendelik. Tévednek, akik azt hiszik, így majd jut pénz más feladatokra. Nem jut! Mert az önkormányzati pénzek nélkül az átvett intézmények működtetéséhez akkor sincs meg a fedezet, ha az iskolák felét bezárják, a pedagógusok harminc százalékát elbocsátják. A Kormány szándéka világos: „JÓ ÁLLAMOT” épít. Ez olvasható első lépésként az Országgyűléshez benyújtott, a megyék által működtetett iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatban. A törvény alapján – megkérdezésük nélkül - elveszik azokat az iskolákat is, amelyeket a községek, a városok ideiglenesen, megállapodással adtak át a megyéknek. Az épülő „JÓ ÁLLAM” első intézkedéseinek egyike, hogy - a benyújtott törvény elfogadása esetén - megszünteti az államosított iskolák vezetőnek nemcsak a vezetői megbízását, hanem a közalkalmazotti jogviszonyát is. November végéig elfogadják azokat a törvényeket, amelyek megfosztják a községünk lakosságát attól a joguktól, hogy döntsenek saját ügyeikben.
Arra, hogy meg kellene oldani a településen élő gyermekek mindennapjait, jó iskolát teremtve részükre, összekapcsolva a nevelést és az oktatást a sporttal, a művészettel, a művelődéssel! Arra, hogy kell találni egy jó iskolaigazgatót, aki összefogja a pedagógusokat, megszólítja a szülőket, közösséggé formálja a gyermekeket, együtt él, együtt gondolkozik a község, a város, a kerület lakosaival! Vagy arra adtak felhatalmazást a megválasztott képviselő-testületnek, hogy a község gondjait bízza rá az államra? Sorsdöntő időszak előtt állunk! Nyílt titok, hogy a Kormány úgy gondolja, jobban tudja az érintett közösségnél, mire van szüksége az ott élőknek. Úgy gondolja, el tudja dönteni helyettük, hol működjön iskola, hol lehet bezárni az egész iskolát vagy az iskola felső tagozatát. El tudja dönteni azt is, ki alkalmas igazgatónak, ki foglalkozzon a községben élő gyermekekkel. Mert a Kormány államosítani akarja a községek, a városok, a fővárosi kerületek iskoláit. Az államosítás azt jelenti, hogy a közösségi vagyont ingyenesen állami tulajdonba veszik, az iskolát pedig - ha nem zárják be - a kormányhivatal alá rendelik. Tévednek, akik azt hiszik, így majd jut pénz más feladatokra. Nem jut! Mert az önkormányzati pénzek nélkül az átvett intézmények működtetéséhez akkor sincs meg a fedezet, ha az iskolák felét bezárják, a pedagógusok harminc százalékát elbocsátják. A Kormány szándéka világos: „JÓ ÁLLAMOT” épít. Ez olvasható első lépésként az Országgyűléshez benyújtott, a megyék által működtetett iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatban. A törvény alapján – megkérdezésük nélkül - elveszik azokat az iskolákat is, amelyeket a községek, a városok ideiglenesen, megállapodással adtak át a megyéknek. Az épülő „JÓ ÁLLAM” első intézkedéseinek egyike, hogy - a benyújtott törvény elfogadása esetén - megszünteti az államosított iskolák vezetőnek nemcsak a vezetői megbízását, hanem a közalkalmazotti jogviszonyát is. November végéig elfogadják azokat a törvényeket, amelyek megfosztják a községünk lakosságát attól a joguktól, hogy döntsenek saját ügyeikben.
Szeretném a Képviselő-testület figyelmébe ajánlani Reményik Sándor versét:
Ti nem akartok semmi rosszat,
Isten a tanútok reá.
De nincsen, aki köztetek
E szent harcot ne állaná.
Ehhez Isten mindannyitoknak
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
E templom s iskola között
Futkostam én is egykoron,
S hűtöttem a templom falán
Kigyulladt gyermek-homlokom.
De nincsen, aki köztetek
E szent harcot ne állaná.
Ehhez Isten mindannyitoknak
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
E templom s iskola között
Futkostam én is egykoron,
S hűtöttem a templom falán
Kigyulladt gyermek-homlokom.
Azóta hányszor éltem át ott
Lelkem zsenge tavasz-korát!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
A koldusnak, a páriának,
A jöttmentnek is van joga
Istenéhez apái módján
És nyelvén fohászkodnia.
Csak nektek ajánlgatják templomul
Az útszélét s az égbolt sátorát?
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükben biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Lelkem zsenge tavasz-korát!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
A koldusnak, a páriának,
A jöttmentnek is van joga
Istenéhez apái módján
És nyelvén fohászkodnia.
Csak nektek ajánlgatják templomul
Az útszélét s az égbolt sátorát?
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükben biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
A Képviselő-testület az Idősek Tanácsával és az Ifjúsági Tanáccsal történt egyeztetés után, az alábbi határozatot fogadta el:
Sződliget Község Képviselő-testülete tiltakozik a Sződligeti Gárdonyi Géza Általános Iskola államosítása ellen és felkéri a polgármestert, hogy az iskolánk államosítása ellen megfogalmazott tiltakozást juttassa el a Köztársasági elnöknek és az Országgyűlés elnökének, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottsági elnökének, valamint kérje meg a település Országgyűlési képviselőjét, hogy ebben a formában ne szavazza meg a köznevelési törvényt.
Sződliget Község Képviselő-testülete tiltakozik a Sződligeti Gárdonyi Géza Általános Iskola államosítása ellen és felkéri a polgármestert, hogy az iskolánk államosítása ellen megfogalmazott tiltakozást juttassa el a Köztársasági elnöknek és az Országgyűlés elnökének, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottsági elnökének, valamint kérje meg a település Országgyűlési képviselőjét, hogy ebben a formában ne szavazza meg a köznevelési törvényt.
Sződliget, 2011. november 19.
Juhász Béla
polgármester
polgármester
