Itt Szatmárban, a két határ szorításában már régóta nem szlogen, hanem élő valóság a határmenti régiók együttműködése.
A kisember egyformán gondot fordít az emberi, turisztikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok ápolására. Persze nem mindenkit vezetnek magasztos célok, van, aki érthetően a maga kis vodkájával, benzinjével és a magyar állam előírásai szerint engedélyezett kettő doboz cigarettájával segíti Ukrajna EU- atlanti integrációját.
(Arra sem tudok neheztelni, aki kihasználja a két állam eltérő árképzéséből adódó előnyöket, és Ukrajnából hozza be épülő házához pl. a kazánt. Bár remélem, hogy mivel a fogyasztásra rakódó közterhek elköltéséért most már nem a tolvaj kormány, hanem a forradalmi munkás- paraszt polgári kormány felel, szóval remélem, most már nem a saját pénztárca, hanem a köz érdeke lenne fontosabb vásárlás során! Tudják: fogyasztásai adó, stb… )
Eddig sem volt tiszta a közvélemény előtt, hogy Ukrajnában mi mozgatja az árakat - na, jó: a profitvágy-, de lehet, hogy hamarosan nem marad más számunkra, mint a Fidesz kormány választási ígéreteiben (?) bízni, várni a hazai üzemanyagokra rakódó sarc csökkentését.
Ha ez az ismert okok miatt nem következne be, akkor marad a bicikli. (kerékpár, keró, bringa, bicaj, drótszamár, brinyó, canga, cajga, bicó, kérkerekű, stb.)
Már akkor sejthető volt, hogy készül valami, amikor a zöld Kárpáti Igaz Szó 2010. április 15-ei számának címlapján megkérdezték LJUBOV SZTEBNICKATÁT , hogy „Mitől függ az üzemanyagár?”
„Az, hogy milyen tényezők és milyen mértékben játszanak közre az árváltozásokban, nálunk nem publikus, üzleti titok. Én is csak annyit tudok, hogy részben objektív, részben pedig szubjektív tényezők alakítják az árképzést.”
Mennyivel tisztább nálunk a sarc felépítése: 20 % ÁFA, 1 % kőolaj készletezési díj, 36 % jövedéki adó, 4,1 % kiskereskedelmi árrés, 5,5 % nagykereskedelmi árrés, 34 % termelői ár.
Térjünk vissza Ukrajnába. Sajnos, megint minta ország lehetünk, tanulnak tőlünk. Addig, míg az ukrajnai átlagfizetések a pár tízezres kategóriában mozognak, addig a fogyasztási javak árképzése megegyezik, vagy meg is haladja a magyarországiakat. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács május 20-án elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely előírja az alkohol, a dohánytermékek és a benzin jövedéki adójának emelését.
Igaz, 2009. október 23-án másról volt szó, de ezen már senki sem lepődik meg. Ukrajna legutóbb 2009. július 1-től emelte fel a szeszesitalok jövedéki adóját 58 %-al – ettől kezdve 34 hrivenybe került egy liter tiszta alkohol. 2010-től a jövedéki adó értéke évente arányosan emelkedik az inflációval- ígérték. (1 hriveny ~28,50)
Azt hiszem, befejezem Ukrajnai kirándulásomat, mielőtt szemet szúr érdeklődésem az üzemanyagok árképzése iránt.
Búcsúzóul még egy apróság. Mi sem lehetünk büszke csodás képviselőink munkájára, lásd az egy törvénytervezet kétszeri megszavazása, de van ettől meseszerűbb parlamenti felelősségtelje tevékenység is. Ukrajnában elfogadták azaz ország 2010-es költségvetését. 2010 április végén.
