Nem, nem és nem értem. Megjelent egy cikk a Népszabadságban, Kácsor Zsolt tollából,
„Elsimított ügyek birkáért, pálinkáért, lambériáért” címmel. A téma, egy hivatali vesztegetés Fehérgyarmaton. Vélemények szerint, nem miden megállapításában pontos, de mi ezen állításnak nem tudunk utánanézni, lehetőségeink ebben az ügyben korlátozottak. (állítólag nem csak letöltendő és felfüggesztett büntetések kiszabására került sor, hanem volt, aki pénzbüntiben részesült.)
Kérdések merülnek fel, amik jelenleg megválaszolatlanok maradnak.
Miért most, az elmaradt másodfokú tárgyalás után tudósítanak erről? Miért nem a szeptemberi első fokú döntés után?
Hivatali vesztegetés. Súlyos vád. Ezt senki nem vitatja. Egyébként is meg kell védeni az ügyészség és a bíróságok jó hírnevét. Ha már állítólag munkájukkal nem mindig sikerül a jó hírnév védelme. Nem elég becsületesnek és függetlennek lenni, annak is kell látszani!(megkímélem az olvasót azoktól a találgató felsorolástól, amik e tárgyban születtek.)
Elkövetési érték. Na itt megálltam. Nem megy. Birka, pálinka, lambéria. Akik ismerik az ügy részleteit, vagy személyes tapasztalataik vannak e tárgyban, azok segíthetnének. De tudjuk, nem fognak. Nem értem. Olyan kicsi az elkövetési érték, hogy vagy a vádlottról kellene nem védhető kérdéseket feltennem, vagy felmerül bennem, hogy „most mi van?”
„Gereblye” akciónak nevezték a nyomozást, titkos adatgyűjtéssel megspékelve. Mikor bebuknak bűnelkövetők, akkor ha jól tudom, az ügyész a rendelkezésére álló hangfelvételeket is szigorú szabályok szerint használhatja fel a bizonyítási eljárás lefolytatásához… Másodszor kérdem: akkor „most mi van?” Mi is történt itt?
